A megtakarítás pszichológiája a spóroláshoz való viszonyunkat tárja fel. A megtakarítás szokására való hajlandóságot rengeteg tényező befolyásolhatja. Függ a kulturális, szociális és ökonómiai hátterünktől is, a legújabb kutatások szerint pedig biológiailag is meghatározott. Jó hír viszont, hogy némi tudatossággal változtathatunk a pénzhez kötődő rossz szokásainkon.

Költekezők és spórolók, a két véglet.

Ha pontosan tudja, mennyi pénz van most a tárcájában vagy a bankszámláján, tudja mennyit és mire költ havonta, és folyamatosan építi a megtakarításait, akkor Ön minden bizonnyal spórolós.

Azonban, ha “muszáj” hetente többször a sarki bisztróban ebédelnie, nem tudja elképzelni az életét a legújabb okostelefon nélkül, és fogalma sincs hová tűnt el a fizetése hónap végére, és emiatt megtakarítással sem foglalkozik, akkor valószínű a költekezők táborát erősíti.

A szakértők szerint pedig megtakarítások nélkül élni egyértelmű felelőtlenség.

Ez így igaz. De vajon mitől függ a piszkos anyagiakhoz való hozzáállásunk? És egyáltalán: hogyan tudunk rajta változtatni?

Hogyan alakulnak ki a költekező és spóroló személyiségjegyek?

A költekező és spóroló személyiségjegyek kialakulásának okaira több különböző elmélet is született. A Creighton Egyetem pénzügyi pszichológusa, Ted Klontz például a korai civilizációs mintákban látja a megoldást. A kutató szerint annak idején a törzsi életmód sokkal közösségibb volt, mint a mai életformánk, ekkor pedig a magántulajdon birtoklása nem volt üdvözlendő cselekedet: a spórolást akár a törzsből való kiközösítéssel is büntethették.

Másrészt Klontz szerint néhány száz évvel ezelőtt a várható élettartam csupán kb. 40 év volt, így egyszerűen nem a hosszú távú raktározásra vagyunk kódolva. Ezek az elméletek viszont nem adnak magyarázatot arra, hogy miért léteznek eredendően spórolós személyiségek.

Az ugyanolyan körülmények között nevelkedők között is előfordul, hogy az egyik testvér spórolósabb a másiknál.

Egy másik tézis szerint az ok a gyerekkorban keresendő. Kicsiként olyan mintákat tanulunk el a szüleinktől, amik meghatározzák, hogy felnőttként a költekezésre vagy a spórolásra leszünk inkább hajlamosak. Egy, a hatvanas években a Stanford Egyetemen végzett kísérlet például arra enged következtetni, hogy akik gyerekként képesek voltak megállni egy pillecukor azonnali elfogyasztását abban az esetben, hogy később jutalmul kettőt kapnak, felnőttkorukra nagyobb anyagi sikerre tettek szert, mint azok, akik azonnal felfalták az édességet, nem törődve a későbbi „kamattal”.

A családelméletet azonban ugyancsak az egyéni különbségek kezdik ki: szegény gyerekekből is lehetnek tehetős felnőttek, és a gazdagok is elszegényedhetnek. Sőt, az ugyanolyan körülmények között nevelkedők között is előfordul, hogy az egyik testvér spórolósabb a másiknál.

A megtakarításra való hajlandóság oka

A legvalószínűbb magyarázat szerint a spórolásra való hajlandóságnak neurobiológiai okai vannak. Nemrégiben egy, a Journal of Consumer Research-ben publikált tanulmány néhány önkéntes agyi működését vette górcső alá, miközben azok vásárlási döntéseket hoztak. A kutatók rájöttek, hogy egy insula nevű terület „csap rá a kezünkre” abban az esetben, amikor túlköltekezünk. Az insulának nagy szerepe van a fájdalomérzet kialakulásában, és számos alapvető érzelem megtapasztalásában. A spórolásra hajlamosabb kísérleti alanyok esetében ez az agyi terület fokozottabb aktivitást mutatott, így a vásárlást neurológiai értelemben is kellemetlenebb tapasztalatként élik meg a költekezőknél.

A tudósok arra jutottak, hogy akiknek aktívabban működik az insulájuk, azok nagyobb valószínűséggel lesznek spórolósak, így ez a tulajdonság biológiailag is meghatározott lehet.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az adottságainkon ne tudnánk változtatni. Tény ugyan, hogy a költekezésre hajlamosabbak sosem fognak tudni olyan természetességgel spórolni, mint azok, akinek az agya erre van „programozva”, ám különböző kognitív technikák segítségével kiegyensúlyozhatjuk a bevétel-kiadás-megtakarítás háromszögét a mindennapjainkban.

Spórolási tippek költekezőknek

A költekezők hajlamosak kifogásokat keresni, és folytonosan igazolni önmagukat olyan hamis gondolatokkal, mint hogy nem engedhetik meg maguknak azt, hogy félretegyenek, hisz annyi kiadásuk van. Sokan azonban még a kifogásokig sem jutnak el, és azzal a hamis optimizmussal tekintenek a jövőbe, hogy úgyis megoldódik valahogy.

Ám a költekezők valójában – ahogy a stanfordi gyerekek a pillecukorral – előnyben részesítik az azonnali kielégülést az ésszerű késleltetéssel szemben. Ez viszont hosszú távon nem kifizetődő.

Ha Ön is a költekezők táborát gyarapítja, az alábbi alap technikák segíthetnek abban, hogy megtegye az első lépéseket a spórolás felé.

• Jegyezze fel minden kiadását! Töltsön le egy költségkövető applikációt, amibe bármikor feljegyezheti, mire mennyit költött! Az alkalmazás segítségével nyomon követheti a kiadásait, láthatja majd, hogy mire folyt el a pénze, és azt is, hogy mennyiből gazdálkodhat a hónap végéig. A legtöbb appban ráadásul megtakarítási célokat is kitűzhet, a számlán gyarapodó összeg pedig rendkívül motiváló tud lenni.
• Első legyen a megtakarítás! Amint megérkezik a fizetése, tegye félre azt az összeget, amit meg szeretne takarítani, és a maradékból gazdálkodjon a hónap hátralevő részében.
• Ne vásároljon hitelre! Abban az esetben ugyanis, ha a bank pénzét fordítja vásárlásra, úgy érezheti, hogy a sajátját költi, miközben ez nem is állhatna távolabb a valóságtól.
• Gyakorolja a türelmet! Amennyiben hirtelen felindulásból, impulzus hatására vásárolna valamit, kérdezze meg magadtól: valóban szüksége van-e rá? Aludjon a döntésre néhányat.
• Tűzzön ki megtakarítási célokat! Például egy új bicikli megvásárlását, egy külföldi utazást, vagy akár egy szép inget, amit kinézett a boltban. Ezáltal kézzelfoghatóbbá válik majd a spórolás célja.
• Sose írassa fel számlára a fogyasztását, inkább fizessen a pultnál azonnal! Meglátja majd, hogy nagy ára van a hedonizmusnak.
• Újságolja el a barátainak és a családjának, hogy spórolni fog! Ha nagy dobra veri a célját, akkor nagyobb eséllyel fogja magát tartani is hozzá.
• Gondoljon a jövőre is! Nézzen szembe reálisan, mit tartogat az Ön számára a jövő. Számolja ki, körülbelül mennyit kell félretennie ahhoz, hogy gondtalanul tölthesse nyugdíjas éveit, és nem árt a gyermekei továbbtanulási költségeivel is kalkulálni. Ebben számos okos döntéssel tudunk segíteni, keressen fel bennünket.

Költekezők és spórolók, a két véglet.

Ha pontosan tudja, mennyi pénz van most a tárcájában vagy a bankszámláján, tudja mennyit és mire költ havonta, és folyamatosan építi a megtakarításait, akkor Ön minden bizonnyal spórolós.

Azonban, ha “muszáj” hetente többször a sarki bisztróban ebédelnie, nem tudja elképzelni az életét a legújabb okostelefon nélkül, és fogalma sincs hová tűnt el a fizetése hónap végére, és emiatt megtakarítással sem foglalkozik, akkor valószínű a költekezők táborát erősíti.

A szakértők szerint pedig megtakarítások nélkül élni egyértelmű felelőtlenség.

Ez így igaz. De vajon mitől függ a piszkos anyagiakhoz való hozzáállásunk? És egyáltalán: hogyan tudunk rajta változtatni?

Hogyan alakulnak ki a költekező és spóroló személyiségjegyek?

A költekező és spóroló személyiségjegyek kialakulásának okaira több különböző elmélet is született. A Creighton Egyetem pénzügyi pszichológusa, Ted Klontz például a korai civilizációs mintákban látja a megoldást. A kutató szerint annak idején a törzsi életmód sokkal közösségibb volt, mint a mai életformánk, ekkor pedig a magántulajdon birtoklása nem volt üdvözlendő cselekedet: a spórolást akár a törzsből való kiközösítéssel is büntethették.

Másrészt Klontz szerint néhány száz évvel ezelőtt a várható élettartam csupán kb. 40 év volt, így egyszerűen nem a hosszú távú raktározásra vagyunk kódolva. Ezek az elméletek viszont nem adnak magyarázatot arra, hogy miért léteznek eredendően spórolós személyiségek.

Az ugyanolyan körülmények között nevelkedők között is előfordul, hogy az egyik testvér spórolósabb a másiknál.

Egy másik tézis szerint az ok a gyerekkorban keresendő. Kicsiként olyan mintákat tanulunk el a szüleinktől, amik meghatározzák, hogy felnőttként a költekezésre vagy a spórolásra leszünk inkább hajlamosak. Egy, a hatvanas években a Stanford Egyetemen végzett kísérlet például arra enged következtetni, hogy akik gyerekként képesek voltak megállni egy pillecukor azonnali elfogyasztását abban az esetben, hogy később jutalmul kettőt kapnak, felnőttkorukra nagyobb anyagi sikerre tettek szert, mint azok, akik azonnal felfalták az édességet, nem törődve a későbbi „kamattal”.

A családelméletet azonban ugyancsak az egyéni különbségek kezdik ki: szegény gyerekekből is lehetnek tehetős felnőttek, és a gazdagok is elszegényedhetnek. Sőt, az ugyanolyan körülmények között nevelkedők között is előfordul, hogy az egyik testvér spórolósabb a másiknál.

A megtakarításra való hajlandóság oka

A legvalószínűbb magyarázat szerint a spórolásra való hajlandóságnak neurobiológiai okai vannak. Nemrégiben egy, a Journal of Consumer Research-ben publikált tanulmány néhány önkéntes agyi működését vette górcső alá, miközben azok vásárlási döntéseket hoztak. A kutatók rájöttek, hogy egy insula nevű terület „csap rá a kezünkre” abban az esetben, amikor túlköltekezünk. Az insulának nagy szerepe van a fájdalomérzet kialakulásában, és számos alapvető érzelem megtapasztalásában. A spórolásra hajlamosabb kísérleti alanyok esetében ez az agyi terület fokozottabb aktivitást mutatott, így a vásárlást neurológiai értelemben is kellemetlenebb tapasztalatként élik meg a költekezőknél.

A tudósok arra jutottak, hogy akiknek aktívabban működik az insulájuk, azok nagyobb valószínűséggel lesznek spórolósak, így ez a tulajdonság biológiailag is meghatározott lehet.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az adottságainkon ne tudnánk változtatni. Tény ugyan, hogy a költekezésre hajlamosabbak sosem fognak tudni olyan természetességgel spórolni, mint azok, akinek az agya erre van „programozva”, ám különböző kognitív technikák segítségével kiegyensúlyozhatjuk a bevétel-kiadás-megtakarítás háromszögét a mindennapjainkban.

Spórolási tippek költekezőknek

A költekezők hajlamosak kifogásokat keresni, és folytonosan igazolni önmagukat olyan hamis gondolatokkal, mint hogy nem engedhetik meg maguknak azt, hogy félretegyenek, hisz annyi kiadásuk van. Sokan azonban még a kifogásokig sem jutnak el, és azzal a hamis optimizmussal tekintenek a jövőbe, hogy úgyis megoldódik valahogy.

Ám a költekezők valójában – ahogy a stanfordi gyerekek a pillecukorral – előnyben részesítik az azonnali kielégülést az ésszerű késleltetéssel szemben. Ez viszont hosszú távon nem kifizetődő.

Ha Ön is a költekezők táborát gyarapítja, az alábbi alap technikák segíthetnek abban, hogy megtegye az első lépéseket a spórolás felé.

• Jegyezze fel minden kiadását! Töltsön le egy költségkövető applikációt, amibe bármikor feljegyezheti, mire mennyit költött! Az alkalmazás segítségével nyomon követheti a kiadásait, láthatja majd, hogy mire folyt el a pénze, és azt is, hogy mennyiből gazdálkodhat a hónap végéig. A legtöbb appban ráadásul megtakarítási célokat is kitűzhet, a számlán gyarapodó összeg pedig rendkívül motiváló tud lenni.
• Első legyen a megtakarítás! Amint megérkezik a fizetése, tegye félre azt az összeget, amit meg szeretne takarítani, és a maradékból gazdálkodjon a hónap hátralevő részében.
• Ne vásároljon hitelre! Abban az esetben ugyanis, ha a bank pénzét fordítja vásárlásra, úgy érezheti, hogy a sajátját költi, miközben ez nem is állhatna távolabb a valóságtól.
• Gyakorolja a türelmet! Amennyiben hirtelen felindulásból, impulzus hatására vásárolna valamit, kérdezze meg magadtól: valóban szüksége van-e rá? Aludjon a döntésre néhányat.
• Tűzzön ki megtakarítási célokat! Például egy új bicikli megvásárlását, egy külföldi utazást, vagy akár egy szép inget, amit kinézett a boltban. Ezáltal kézzelfoghatóbbá válik majd a spórolás célja.
• Sose írassa fel számlára a fogyasztását, inkább fizessen a pultnál azonnal! Meglátja majd, hogy nagy ára van a hedonizmusnak.
• Újságolja el a barátainak és a családjának, hogy spórolni fog! Ha nagy dobra veri a célját, akkor nagyobb eséllyel fogja magát tartani is hozzá.
• Gondoljon a jövőre is! Nézzen szembe reálisan, mit tartogat az Ön számára a jövő. Számolja ki, körülbelül mennyit kell félretennie ahhoz, hogy gondtalanul tölthesse nyugdíjas éveit, és nem árt a gyermekei továbbtanulási költségeivel is kalkulálni. Ebben számos okos döntéssel tudunk segíteni, keressen fel bennünket.

Költekező tippek spórolóknak

Nem szabad megfeledkezni azokról sem, akiknek a pénz elköltésével akadnak nehézségeik. A spórolás ugyanis egyeseknél átcsaphat egyfajta szorongásos kényszerbe, ők pedig nemcsak hogy egy jó koncertre, de egy meleg kabátra vagy megfelelő egészségügyi ellátásra is sajnálják a pénzt.

Amennyiben kényelmetlenül érzi magát vásárlás közben, és egy nagyobb összeg elköltése olyan fájdalommal tölti el, mintha a fogát húznák, az alábbiakra érdemes odafigyelni:

• Gondoljon a kiadásaira úgy, hogy mindez megérdemelt jutalom a kemény munkáért és a kitartó spórolásért. Higgye el, egyszerűen úgy van kalibrálva, hogy nem tud túlköltekezni, így mindig belefér egy kis plusz ajándék!
• Tartsa szem előtt, hogy a pénz önmagában nem boldogít. Sokkal inkább azok a dolgok, amiket vesz rajta, vagy amikhez hozzájut az elköltésével. Az anyagi biztonság fontos dolog, azonban nem érdemes a kényelmet feláldozni minden téren.
• Spórolt pénzét nem csak párnahuzatban vagy malacperselyben tarthatja. Ha a pénzügyeivel kapcsolatban szeret előre tervezni, érdemes elgondolkodni olyan takarékoskodási formákban, mint például a nyugdíjcélú megtakarítás. Ebben mi is tudunk segíteni.
• Végezetül pedig Önnek sem árt számot vetni a jövőről. Biztosan nem szeretné úgy leélni az életét, hogy minden napja a pénz miatti szorongásról szól, és lemaradt egy csomó élményről amiatt, mert sajnálta rá a pénzt? Ugye, hogy nem.

Jobban járunk a megtakarítással

A költekező és megtakarító személyiségjegyek kialakulásának okait a végtelenségig lehetne boncolgatni. A valódi ok azonban szinte mindegy, hisz végső soron kizárólag Ön a felelős a saját jövőjéért. Az, hogy a költésre való hajlandóság biológiailag is kódolt, hivatkozási alap lehetne a feladásra, de ennek tudatosítása épphogy segíthet leküzdeni rossz szokásait.

Amennyiben pedig úgy érzi, nehezen boldogul az első lépésekkel, fordulj hozzánk bizalommal! Szívesen válaszolunk a kérdéseire, és segítünk a kiegyensúlyozott és felelős pénzügyi háttér kialakításában.

forrás: roar.hu